A férjem ősszel keresett magának egy műtermet, mert a festés hobbija már kinőtte a lakásunkat. Imád festeni, akár boldog, akár szomorú, mindig megihleti valami és gyönyörű képeket fest. Nekem nem nagyon van művészi vénám, úgyhogy szívből csodálom a férjem alkotásait. A műtermét nagyon szereti, a hatalmas ablakokon mindig rengeteg fény ömlik be és a kilátás is nagyon szép, egyszóval remek választás volt. Gondoltuk ezt egészen nyár elejéig, amikor hirtelen beköszöntött a kánikula és rögtön negyven fok lett a műteremben. Az egy dolog, hogy ilyen melegben a festékek is jobban maszatolódnak, folyósabbak, nehezebben lehet őket kezelni, de szerintem nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a férjem sok órát ül egyhelyben a melegben és ki tudja, mikor fog elájulni. A férjem szerint ez azért túlzás, de a meleg őt is zavarja, nem tud rendesen koncentrálni és festeni. Előfordult már az is, hogy izzadtság csöppent az egyik képére, amit végül emiatt nem is tudott eladni, mert elmaszatolódott a festék egy helyen.
Nem volt hát más választásunk, elkezdtünk klímában gondolkozni. Azért mókás egy kicsit a helyzet, mert a lakásunkban nincsen légkondi, erre a műterembe viszont veszünk egyet. De hát teljesen más a két épület, a lakásunkba nem tűz be a nap és bőven elég hűvöset lehet csinálni csak huzatolással; még sosem volt olyan problémánk, hogy a meleg miatt ne tudtunk volna aludni. A műterem tágas ablakain viszont szinte egész nap besüt a nap és besötétíteni sem nagyon lehet, mert akkor nem jut be elég fény az alkotáshoz. Az interneten rengeteg típusú és fajtájú klímát találtunk. Abban megegyeztünk, hogy nincs szükségünk inverterre, felesleges lenne olyan légkondicionálót venni, amivel fűteni is lehet, mert a fűtés teljesen rendben van a műteremben. A műterem nagyságát figyelembe kellett vennünk már a nézelődéskor is, mert teljesítményben is különböznek a légkondik. Aztán az sem volt mindegy, hogy hova tesszük fel a klímát, melyik fal lenne ideális neki, mert mi hiába gondoljuk ki, hogy az egyik fal felelne meg erre a célra, ha ott nincsen konnektor és sehogy sem lehet felszerelni a kültéri egységet. Úgyhogy a tervezés ezen fázisában már szakemberek segítségét vettük igénybe, hogy jöjjenek el a műterembe és nézzék meg, hogy hova lehetne klímát tenni és ők milyet javasolnak. Végül egy gree klíma lett a befutó, mert ez árban és teljesítményben is megfelelő volt. Mivel még soha nem vettünk légkondicionáló berendezést, nem volt tapasztalatunk vagy kedvenc márkánk, úgyhogy ez nem annyira volt szempont. De ne bántuk meg a választásunkat, sőt, kifejezetten elégedettek vagyunk vele.
Amikor először bekapcsoltuk a légkondit, nagyon furcsa volt, hogy mekkora zaj lett az amúgy csendes műteremben, de hamar hozzászokott a férjem, már egyáltalán nem zavarja a festésben a búgás. Egyébként nem olyan hangos egy ilyen légkondi, csak az addigi csöndben tűnt zajosnak. Nagyon hamar kellemes, 20-21 fokos hőmérsékletet csinált a légkondi az izzasztóan forró műteremben, így már zavartalanul tud dolgozni a férjem. Néha előfordul, hogy benézek hozzá napközben, ha otthon már melegem van, vagy csak hűsölni szeretnék egy kicsit. Nagyon jó beruházásnak bizonyult a légkondi a műterembe és hála neki, már nincsen több izzadtság foltos festmény.