Az unokatestvérem művészeti menedzsernek tanul, így kicsit utánajártam ennek a munkakörnek, noha nem volt teljesen ismeretlen terep számomra.
Legkorábbi emlékeim a művészeti menedzsmentről a kései ’90-es évek
tinimagazinjaihoz köthetőek, amelyekhez idősebb unokatestvéreim révén jutottam hozzá. Persze akkor még nem fogalmazódott meg bennem, hogy valójában mennyire komplex feladat hárul egy ilyen munkakört betöltő személyre, csak azt tapasztaltam, hogy aki „híres”, annak bizony menedzsere van – illetve főként zenei pályán tevékenykedőknél láttam ezt, színészek körében gyakrabban olvastam az „ügynök” szót.
Felnőttként csak unokatesómtól kezdtem pontosabb képet kapni arról, mennyi, egymástól nagyban eltérő karrierút lehetséges a szakmán belül. Eleve nem mindegy, hogy intézményben helyezkedik el az ember, menedzsmentnél vagy egy művész mellett, mint ahogyan az sem, milyen művészeti ágon belül, illetve, hogy hol – kisváros, nagyváros, külföld.
Ami egyértelműen ide kapcsolódik és szintén fontos kérdés a művészeten belül, az a magyar kultúra őrzésének témaköre, örökségünk ápolása, a fiatal generációk bevonása. Úgy látom, itt is sokszor a személyes érintettség vagy elkötelezettség az, ami előre tudja vinni az ilyen ügyeket.
De mit csinálhat például egy művészeti menedzser a koncepciók alkotásán, művészetközvetítésen felül? Ott vannak a nagyon gyakorlatias tennivalók, mint például a pénzügyek intézése, a művészeti tevékenység folytatásához szükséges eszközök kezelése, a rendezvényszervezés. Ez azért is nagyon fontos, mert a művésznek ehhez gyakran nem sok kapcsolódása van. Persze vannak, akikre ez a megállapítás nem igaz, de magának a menedzseri szakma létrejöttének fontos alappillére a képviselet, a szervezés és a gyakorlati dolgok kézben tartása annak érdekében, hogy a művész alkotni tudjon. Ugyanakkor látunk olyan művészeket is, akik a menedzserrel karöltve részt vesznek az ilyen jellegű dolgokban is, sőt, vannak olyan alkotók, akik kifejezetten jól menedzselik saját magukat. Emellett elkerülhetetlen manapság a social media és az online jelenlét. Ha egy alkotó ettől
szeretne távol maradni és nagyon idegennek érzi, akkor is meg kell találni a módját, hogyan tud bemutatkozni az online világ számára.
Engem apukám révén a fűtésrendszerek érdekelnek nagyon, és gyakran olvasok is ilyen témában az új technológiákról, modern megoldásokról. Hőszivattyú fűtésről például hallottál már? Szerintem egy nagyon izgalmas téma – ha hozzám hasonlóan nyitott vagy az ilyen dolgokra, akkor valószínűleg neked is nagyon fog tetszeni a futesrendszerek.hu oldala, ahol nem csupán informálódhatunk a különböző fűtési lehetőségekről (Hőszivattyú fűtés, elektromos- és infrafűtés, valamint a napelemek is terítékre kerülnek), hanem az oldalon található kapcsolatfelvételi és árajánlatkérő űrlap kitöltésével mi magunk is elindulhatunk a korszerű, takarékos és praktikus fűtési rendszer irányába.
Bár a hőszivattyús rendszerek megújuló energiát, azaz valamilyen kültéri közeg hőenergiáját használják, működésükhöz mégis áramra van szükség. Egyfelől egy kompresszort kell működtetni, ami az alacsony alacsony forráspontú gázok sűrítését, illetve keringetését hivatott allátni, ami a hő kinyeréséhez szükséges. Másrészt a hő elvezetéséhez elengedhetetlen a levegő- vagy vízkeringtető rendszer is, amelyhez szintén szükséges energia, különben nem fűtené otthonát.
Más szóval a hőszivattyú nem önellátó vagy önfenntartó, hanem külső energiaforrásra van szüksége, amelyet hálózati áramból fedezhet, vagy akár napelemes rendszerrel is kombinálható. Ettől azonban nem kell megijedni, ugyanis nagyon kedvező feltételekkel tud üzemelni egy ilyen rendszer. Egy hőszivattyú nem fogyaszt annyira sokat, így összességében hosszútávon nagyon is megéri váltani rá.
Hőszivattyú fűtés – noha elsőre talán szokatlannak tűnhet, ez mégis egy egyre nagyobb népszerűségnek örvendő megoldás. Mivel amint már említettem, apukám révén valamelyest én is bekapcsolódtam ebbe a témakörbe, bizton állíthatom, hogy ez egy igencsak megtérülő fűtési mód. Egyik ismerősünknél is az van és nagyon elégedett a hőszivattyús rendszerével.
Négy különböző opció áll rendelkezésünkre, ha a hőszivattyús fűtés mellett döntünk. Ezek közül az egyik az úgynevezett levegő – levegő hőszivattyú, ami egy valószínűleg mindannyiunk által nagyon jól ismert eszközt takarja tulajdonképpen: a klímaberendezést. Ezekkel az eszközökkel pedig mind a hűtés, mind a fűtés kiválóan megoldható. A második lehetőség a hőszivattyúk legelterjedtebb fajtája, a levegő – víz hőszivattyú, amely a kültéri levegő hőjének felhasználásával képes arra, hogy a fűtővizet felmelegítse, ezáltal pedig (teljesítménytől függően) radiátoros fűtéshez vagy padlófűtéshez is kiváló megoldásnak bizonyul. Harmadszor pedig lehetőség van az ún. víz – víz hőszivattyús rendszer kiépítésére, ez esetben egy fúrt kút nyújtotta talajvíz segítségével történnek a folyamatok, ebből vonódik ki a hőenergia és így kerül melegítésre a fűtésrendszer vize. Végül, de nem utolsósorban a talaj – víz hőszivattyú is tökéletesen alkalmas a víz melegítésére – mindezek talajkollektoros vagy -szondás rendszereket jelentenek.
Hosszútávon – ahogyan már talán említettem – mindenképpen érdemes egy ilyen rendszerbe fektetni. Ahhoz azonban, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen, ami számunkra a leginkább megtérülő eredményt hozza, érdemes alaposan körbejárni a témát. Ezért is tudom nagyon ajánlani a weboldalt, meg igencsak széles körben gyűjti össze a fűtésrendszerekkel kapcsolatos naprakész információkat, különböző szempontrendszereket is felvonultat, ami alapján tervezhetőbbé válik az egyéni megoldás. Ez utóbbi kifejezés lesz a kulcsszó: ahhoz ugyanis, hogy nem csak működőképes, de igazán hatékony is legyen a fűtésre alkalmas rendszerünk, nagyon alapos és részletes felmérés, illetve tervezés szükséges. Így fog egy olyan egyedi, személyre szabott megoldás születni, ami az ingatlan adottságainak és a felhasználók szükségleteinek is egyaránt megfelel.
Remélem, hogy sikerült felkeltenem az érdeklődést a jobbnál jobb fűtésrendszerek iránt. Tulajdonképpen magának a honlapnak is ez a célja, hogy prezentálja a leendő ügyfelek felé azokat a lehetőségeket, amivel az árajánlatkérő űrlap segítségével akár élhetnek is. Ezt az űrlapot megtaláljuk az oldal alján, és nagyon egyszerű a kitöltése. Először is tényleg érdemes előtte olvasgatni a weboldalon és azon kívül is, hogy a rendelkezésre álló információkat összegyűjtsük, esetlegesen már célzott kérdéseket tehessünk fel, sőt az újonnan szerzett ismereteink alapján akár körvonalazódhat is a fejünkben a személyre szabott megoldás. De az sem baj, ha ez nincs így, ugyanis nyugodtan kérdezhetünk is tőlük. Az ajánlatkérő űrlapon először is néhány olyan adatot kell megadnunk, ami az ingatlanra vonatkozik. Ilyen például a fűtendő terület nagysága négyzetméterben, majd a belmagasság. Ezt követően jegyezzük le a fűtendő (fűteni tervezett) helyiségek számát, majd a következő rubrikában ezekről részletesebb leírást is adhatunk (például hány hálószoba van, milyen helyiségbe nem szükséges a fűtés, ha nagy a belmagasság, van-e galériánk stb., minden kapcsolódó adat jól jöhet). Ezek után adjuk meg azt is, érdekel-e bennünket napelem rendszer (“Igen”, “Nem”, vagy esetleg “Már van”). Ezt követően már csak az van hátra, hogy a nevünket, telefonszámunkat, e-mailes elérhetőségünket megadjuk, ezen felül fontos, hogy a megyénket és az irányítószámot is beírjuk. Végül pedig üzenhetünk a kivitelezőnek vagy kérdezhetünk is tőle.